Chapter 9

Sziasztok! Végre elérkeztünk egy újabb részhez! Egyszerűen le vagyok nyűgözve a sok oldalmegtekintésektől és a komiktól. Nagyon örülök nekik, köszönöm szépen! Így hét közepe felé újabb résszel érkeztem. Hoznék én majdnem minden nap, de sajna alig van időm, mert tanulnom kell meg tök sokáig is van suli. Viszont mindig megpróbálok új,hosszú és izgalmas részeket hozni. Remélem ez most sincs másképp! ;) Jó Olvasást és komizzatok! Puszi: Brigii
U.i.: Új rész jövőhéten! 

Minden egyes erőmmel a filmre koncentráltam, de minden második dologról Olivér jutott az eszembe. Mikor a fiú megszólalt egyből ijesztő volt a hangja, de egyből eszembe is jutott Olivér hangja. Az, hogy az Övé mennyire kellemesen csilingelő, lágy mégis férfias. És bumm! Vagy fél órát ezen gondolkodtam. Ezzel még nagyon nem is volt baj. De amikor már a fiú kezéről Oli keze jutott az eszembe, hogy vajon milyen puha lehet, vagy a fiú ajkairól az, hogy Oli ajkai milyenek lehetnek, vagy a hajáról az, hogy milyen lehet ha Oliéba túrok akkor már baj van. A film minden egyes képkockájáról Ő jutott eszembe.



*Reggel*
Valahol a film kellős közepén aludhattam el miközben nem is arra koncentráltam amire kellett volna. Csak Olivéren járt az eszem. És persze ez most sincs másképp! - gondoltam magamban kissé dühösen hiszen ez olyan mintha apró pici bogarak költöztek volna a fejedbe és soha nem akarnának kijönni onnét. Forgolódtam párat aztán észrevettem, hogy a laptopom bekapcsolva maradt így konkrétan csutkáig le van merülve. Felkászálódtam az ágyról aztán előkerestem a fiókból majd feltettem töltőre. Felvettem az egyik kedvenc amerikai zászlómintájú Converse-met, egy sima farmert, meg egy szintén amerikai zászló mintájú pulovert. Átslattyogtam a fürdőbe majd arcot mostam jó hideg vízzel ahogy szoktam aztán a konyha felé vettem az irányt. 
-Jó Reggelt! - köszöntem Ya Ounak aki a hűtőből pakolt elő.
-Neked is! - mosolygott mint egy vadalma.
-Na mi ez a nagy mosoly?
-Hát jól sikerült az este - titokzatoskodott. 
-Mert'? Na mond már el! - pattogtam kíváncsian.
-Összejöttünk - pirult el kissé mire a nyakába ugrottam.
-Úristen! De jó!
-Na jó azért ne fojts meg. 
-Bocsi - engedtem el mosolyogva.-Vigyázz rá! - emlékeztettem.
-Jó nyugi. Értem - bólogatott.
-Többiek? - jutottak eszembe.
-Ja hát ők a szobájukban vagy valamerre. Én későn keltem aztán ők már előbb megreggeliztek. Reggelizel velem?
-Ahha. De várj mennyi az idő? 
-Délután fél egy.
-Basszus. Sokáig aludtam. Na mindegy. Kensz nekem is egy olyat? - mutattam a félig kész nutellás kenyérre.
-Persze - mondta majd befejezte és a kezembe adta.
-Sziasztok! - toppant be Olivér.
-Na itt a másik szerelmes - nevetett fel Ya Ou.
-Mi? - kérdeztem egyből döbbenten.
-Ja tényleg még nem is mondtam. Kata meg én összejöttünk - mondta mire egy köhintéssel kellett elfojtanom a belőlem feltörő sírást.
-Uhh. Ez nagyon jó tényleg. Ööö..viszont nekem mennem kéne a szobába elfelejtettem, hogy..izé.. Betty hívni fog...-indultam kifelé miközben leraktam a kezemből a finom reggelimet. 
-Várj nem eszel? - kérdezte Ya Ou mire csak megráztam a fejemet majd kifordultam a konyhából és berohantam a szobámba. Olyan gyorsasággal zártam be az ajtót, borultam az ágyra és kezdtek el folyni a könnyeim, hogy azt hittem a többiek meghallják. Szorosan a párnába nyomtam az arcomat és teljes torkomból sikítottam. Nem lehet igaz! Ez nem lehetséges! Miért?! Mégis miért?! Számtalan képkocka zajlott le az elmémben másodpercek alatt, hogy miképp vágnám el a torkát a nővéremnek. Végül egyiket sem választottam, mert kopogtak.
-Merci! - hallottam meg Ya Ou hangját.
-Kérlek hagyj békén - próbáltam úgy beszélni, hogy ne hallja a hangomon azt, hogy sírok, de nem nagyon sikerült.
-Minden rendben van? 
-Persze - nyökögtem.
-Ahha hallom. Kérlek engedj be. Tudom, hogy mi a baj... - suttogta mire ijedten kaptam fel a fejem. 
-Mi? - rohantam oda az ajtóhoz aztán felrántottam a fa szerkezetet a küszöbön álló fiút berántottam és újból bezártam.
-Mi az, hogy tudod? Mit tudsz? - kérdeztem ijedtem, de mégis valahol keményen.
-Betty véletlenül elmondta. De ne mond neki vissza kérlek - könyörgött.
-Mi van? Ez most komoly? Elmondom neki a titkaimat ő meg elmondja másnak? - hisztiztem mire a számra tapasztotta a nagy mancsát.
-Shh. Kérlek. Csak, azért mondta el, mert egész este rajtad rágódott. Mindig kérdeztem, hogy mi a baj, mert láttam rajta, hogy nem minden oké vele aztán elmondta, hogy mi a helyzet - mondta mire tudatosult bennem egy dolog; annyira foglalkozott az én gondommal, hogy nem is érezte jól magát azon az estén amin egy olyan fiúval volt mint Ya Ou. Ez nagyon rendes tőle.
-Basszus. Én vagyok a világ legrosszabb barátnője - hajtottam le a fejem szégyenemben.
-Dehogy. Szóval most ezért rohantál be? - kérdezte mire bólintottam. 
-Üljünk le oké? - invitáltam az ágy felé mire ráültünk majd kényelmesen elhelyezkedtünk.  
-----------------------------------------------------------------